Lesétálok a lépcsőn.Lehet eddig nem említettem,de akkor elmondom,hogy emeletes házunk van.A szomszédok mindig megbámulnak,mert nem az angol az anyanyelvem,hanem a portugál.De,engem ez nem zavar.Nem vagyok vallásos meg ilyen dolgok.Viszont,a mamám igen,így mindig eljárunk a templomba.Sokszor mesél ilyenkor a nagyi a régi időkről.A háborúkról,szokásokról és sok más dologról.Szóval remélem egyszer visszamehetünk Portugáliába és megnézhetem,hiszen nem nagyon emlékszem már rá.Furcsa,de párszor már az anyanyelvemnek az angolt mondom.Megszoktam,hogy itt élünk,Kanadában.Mondjuk,számomra a portugál nyelv nagyon nehéz.
Szóval,visszatérve a reggelre.Leértem a nappaliba és csináltam két apróbb croissant és egy bögre kávét.Ez tényleg egy hagyományos portugál reggeli.A szüleim mindig portugál ételeket főznek és így én is tartom ezt a hagyományt.A szüleim alszanak.Nagymama a temetőben van.Miután Torontóba költöztünk,papa hamar meg is halt.Ez egy tragikus időszak volt a család életében.Hült helye maradt a beszélgetéseknek és a sírás időszaka következett.Azóta már 7 év telt el,de mama minden nap,ha ki tud menni a temetőbe,akkor leguggol papa sírja mellé és beszél hozzá.Eleinte ez furcsa volt számomra,de azt mondta mama hogy ő hisz abban,hogy nagyapa visszaválaszol.Ez egy igaz szerelemnek minősült.
Lassacskán elfogyott a reggelim a tányérból és a bögréből.
-Jó reggelt Walentyna!-köszönt apa
Igaz ez az utolsó nevem,hiszen előtte van a Taylor és az Adelajda,de mégis mindenki máshogy szólít,kivéve a barátaimat,hiszen ő nekik csak Taylor vagyok.
-Jó reggelt apa! Anya hol van?-köszönök és megkérdem,hogy hol van anya
-Épp öltözik drágám!-feleli
Felpattanok a konyhaasztalnál lévő székből és a mosogató felé veszem az irányt.Tegnapról maradt pár tányér és gondoltam,hogy elmosom azokat is.Engedek meleg és hideg vizet,majd egy kis adag mosogatószerben elmosom a tányérokat és a poharakat/bögréket.
-Jó reggelt drágám!-jön oda hozzám anyu és megpuszil
Elég furcsa dolog nálam a rendrakás,hiszen ilyenkor kikapcsolódom.Elég fura,mi?Ilyenkor minden dolgot átgonolok magamban és nem kell többet rágódjak rajta.Szuper!
Felsétálok csiga tempóban a lépcsőkön és bevonulok a fürdőbe.
Szokásos:Fogmosás,Arctisztítás,Szolíd smink elkészítése és most kivételesen felteszek egy vörös árnyalatú rúzst és egy kis szemhéjpúdert.És nem maradhat ki a szempillaspirál és a szemöldök kihúzása.Sokan mondják,hogy ez tulzás,nem durva árnyalatakot viszek fel a bőrömre.
Felveszek egy nadrágok,hiszen a jégkori/jéghocky pályán hideg van.Megnézem a fölsőimet és hát egy van ami legalább tetszik,így azt veszem fel.:
Készen is vagyok.Már csak a hajamat kéne megcsináljam.Már tudom is mi legyen.Készìtek egy fonatot.Nagyon szeretem fonásban hordani a hajamat,így ezt választom.Két oldalra símítva csinálom.Pár perc múlva készen is van az elképzelt fonat.:
Lerohanok a lépcsőfokokon és felhúzóm a cipőmet.
-Hova mész Adelajda?-kérdi anyu
Anyu és apu mindig máshogy hívnak.Végülis van választásuk.
-Tudod! Shawn-nal találkozom!-mondom félénken,hiszen annyira izgulok,hogy görcsöl a hasam.
-Jaj! Elfelejtettem! Vigyázz magadra!-szól rám
Mindig nagyon aggódnak,de hiszen szülők.Ez az egyik felaldatuk.
Mama sétál ide hozzám,hiszen már visszajött a temetőből és megszólal: -Drága kisunokám! Gyönyörűséges vagy! Biztosan megtalálod a hozzád való fiút,aki mindent megtesz értem! Remélem hamarosan eljön ez az idő!-mindja és megölel
Nagyanyának mindig bölcs mondásai vannak,amiket nagyon szeretek.Hihetetlenűl tudja elmondani a mondatait.
-Sziasztok!-köszönök el a többiektől
Beülök a kocsiba és elindulok a Hockypályára.Már nagyon izgulok.Bekapcsoloma rádiót és kinek a hangját hallom? Hát persze hogy Shawn-ét.Remek hangja van.A pálya még 20 percre van.Nem a városban.De,semmi gond.Csak bekapcsolom a rádiót és már minden rendben van.Elmegy az idő a sokféle zene hallgatásával.
Megérkeztünk!Bementem és Shawnt láttam meg elsőként.Odasétálok hozzá.
-Szia!-köszön és átölel
-Szia!-köszönök
-Gyere!-mondja és kérünk egy-egy pár korcsolyát
Felvette a korcsolyáját és készítettem róla egy képet:
De,persze hogy észrevette.Egyből odafutott hozzám és elkezdte:
-Töröld ki!-mondta nevetve
-Neeem!-mondtam majdnem olyan hangnembe,mint egy ovodás
Ez ment vagy fél percig.
-Akkor mutasd meg!-mondta
Beléptem a galériába és megmutattam a képet neki.
-Ez nagyon jó lett!-mondja
-Haragszol? Bocsi,csak...ideges vagyok!-mondom
-Dehogy! Semmi baj,de akkor küld át majd! Öhm...egyébként én is!-mondja
-Tényleg?
-Igen,de húzd fel a koridat,mert nagyon akarok már a pályára menni!
-Oké.-mondtam és felhúztam a korcsolyát
Felmentünk a pályára és megkezdtük a játékot.Első lépésre el is estem.Nagyon ügyes vagyok.
-Jól vagy!-jött oda gyorsan Shawn és letérdelt mellém
-Persze,csak szerencsétlen vagyok.
-Dehogy!-mondta és felsegített
-Köszi!-mondtam
Nagyon ügyesen játszik,de akkor is 4-3ra álltunk az én javamra.
-Pihenjünk?-kérdezte
-Lehet róla szó!-mondtam és kimentünk
Leültünk egy padra és ittunk egy kis vizet.
-Be kell vallanom! Nagyon jó vagy!-mondta
-Köszi! Örököltem!-ismertem be
-Ezt hogy érted?-kérdezte felhúzott szemöldökkel
Így nagyon aranyos.
-Apu volt az olimpiai bajnok 1986-ban Hocky-ból! Mindenki megtanult azután Hocky-zni! Még én is!-meséltem el a történetet
-Azta! Ez nagyon jó!-mondta fülig érő mosollyal
-Hát igen! Visszavágó?-kérdeztem kaccsintva
-Ezer %!-mondta és kezdtünk
-Menjünk!-mondtam
Úgy a játék felénél,amikor 2-1re álltunk az ő javára,akkorát esett.Nagyon megijedtem.
-Jézusom! Jól vagy?-rohantam hozzá ahogyan csak tudtam
-Persze! Semmi baj!-mondta
-Biztos?
-Biztos!-mondta és felállt
Még játtszottunk egy fél órát.Nem voltak esések.De,amikor ő elesett nagyon megijedtem.Végül 5-4re fejeztük be megint az én javamra.Átvettük a korcsolyát sima cipőre és kimentünk az épületből.
-Nagyon jó voltál!-mondta
-Mégis jobb voltál!-mondtam
-Ugyan! Nem megyünk el valahová?
-Lehet róla szó! Hova?
-Moziba!-jelentette ki
-Melyim filmet nézzük meg?
-Deadpool?-kérdezte nevetve
-Jaj! Oké!-mondtam nevetve és ketten nevettük nagyon sok ideig
-Oké! Én nem autóval jöttem!-mondta
-Én igen!-mondtam és odasétáltunk
Beültünk és a mozi felé vettem az irányt,ami a Plázában van.Hamar odaértünk végülis.Leparkoltam a kocsit,kiszálltunk és bementünk a Plázába.Mentem előre,de megvártam Shawnt.Mindig lemaradt,így háttal mentem az embereknek.Shawn mindig nevetett mikor hátrafordultam.Nagyon aranyos srác.Megláttuk a Cinema City feliratot és kértünk 2 jegyet a filmre.Még 30;perc van a kezdésig.
-Mit csináljunk addig?-kérdezte
-Beszélgessünk!-mondtam
-Oké! Mondjuk el a másiknak az életünket?-kérdezte a témát felvetve
Jö ötletnek tünt,ìgy bólintottam.
-Én kezdek!-mondta
-Itt születtem Torontóban! Kiskorom óta szeretem a zenét,de nem mertem még akkor belekezdeni. A hokit 14 évesen kezdtem,mert nagyon érdeklődtem iránta. A sulit ebben az évben fejeztem be.-mondta
-Oké! Én Potugáliában születtem! Pontosabban Lisszabonban. Az anyukám angol,viszont az apukám portugál. Két utónevem van,ami nagyon furi. A nagymamám is velünk él,mert ő is eljött. Kiskorom óta szeretek énekelni és hockyzni. Nagyjából ennyi!-mondtam végül
-Mi a teljes neved?-kérdzte
-Akarod te azt tudni?-mondtam viccelődve
-Igen!-jelentette ki
-Taylor Adelajda Walentyna Araújo!-mondtam nevetve
-Nagyon szép! Nekem tetszik! Komolyan!-mondta és a szivére tette a kezét
-Nekem nagyon furi! Shawn Peter Raul Mendes!-mondta nevetve
-Szerintem nagyon jó név!-mondta
Elsétáltunk a moziig,mert egy kicsit messze ültünk le egy padra.Én nem szeretem a kukoricát,mert túl sós,de vettem azért egy kólát.Beültünk egymás mellé a székekre és elkezdődött a film.Vagy nagyon vicces volt,vagy nagyon baromság.Bocsi,ezért a szóért.A filmről kijövet annyira nevettünk,hogy folytak a könnyeink.Egymás mellett mentünk a kijártig és olyan történt.Shawn megfogta a kezemet és az ujjait az én ujjaimra helyzte.Összenéztünk és csak mosolyogtunk egymásra.Megálltunk a kocsinál és meg mindig fogta a kezemet.Egymás szemébe néztünk és megcsókolt.
-Öh....-pirosodott el én pedig visszacsókoltam
-Wow!-mondta mikor véget ért a csók és egy kicsit nevettem
Beszálltunk az autóba és hazavittem Shawnt.
-Jó éjt!-néztünk egymásra és megint megcsókolt
Kiszállt az autóból és elköszöntünk.
Elindultam.3-ig számoltam.És egy hatalmasat sikítottam.
Beálltam a garázsba és bementem a házba.Már mindenki aludt.Felosontam a lépcsőn és becsuktam nagyon csendesen a szobám ajtaját.Átöltöztem pizsibe és letöröltem a sminkemet.Nem mentem fürödni,akkor majd holnap reggel fogok.Leültem az ágyamra és csak hátradöltem.Shawn olyan aranyos meg minden.Nem bunkó és nagyképű,mint sok sztár.Betakaróztam és elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése